Ahogy mondják, induljunk a kályhától. Hátha egy Helyzetjelentés segít majd a tartalomgyártásban.

Hogy mit csinálok mostanság? Semmit, de azt meglehetősen intenzíven. As always.
Nemrég volt a csodás-mesés őszi szünet, amikor is kiújult az emberundorom, ezért inkább aludtam, amíg el nem múlt. Persze minimális mennyiségű szocializálódást nem úsztam meg, mert Apa ötvenedik szülinapja alkalmából Anya nagy meglepetésbulit szervezett, amin a fél rokonságunk részt vett. A tényleges party-n már nem voltam ott, de Apa érkezéséig maradtam.
A családtól kaptam három sálat, nővérem további kettőt, egy-egy 800 grammos Nutellát, így azt mondom, már megérte. Apának is állati ajándékokat hoztak (fogadok csak azért, mert Anya megtiltotta), a csengős-pálinkás sétabotok csak a jéghegy csúcsa.

A rossz idő miatt meglehetősen rövid temetőzést csaptunk, de kellemes volt. Sőt, egyenesen vicces, mert ártatlan pletykálástól valahogy elkanyarodtunk stand upos jelenetek meséléséhez. Volt, aki nem vette jó néven a jókedvünket, ezért csúnyán nézett ránk, amit nem tudok megérteni. A nevetés a temetőben nem a tisztelet hiányát jelenti szerintem. A halottaknak például semmi bajuk vele, akkor az álszent öregasszonyoknak miért van?


A szünet utáni első nap több meglepetést is tartogatott nekem, ennek legfontosabbja a fogorvosnál ért: végre valahára, két év után leszedték a fogszabályzómat. Már hallottam róla, milyen furcsa lesz, de néha azt gondoltam, sosem következik el a várt megszabadulás. Anya konkrétan úgy meséli "Laurának leszedték a fogait", ami meglepően helytálló, mert tényleg olyan érzés volt eleinte, mintha kikapták volna a fogsoromat.
Egy napig örültem és vigyorogtam mindenkire, majd elkezdett hiányozni, de azóta sikerült megszokni a páncélzat hiányát, úgyhogy boldogság van.

Produktivitásom nemléte talán arra fogható, hogy a gondolataim már a jövőben járnak. Ugyanolyan rossznak tartom ezt, amikor az ember a múlton őrlődik folyamatosan, hiszen mindkét verzió a jelentől veszi el az energiát és egyébként is, az esetek többségében értelmetlen.
De majdcsak összekapom magam. As always. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.