89 fejezet után. Körülbelül. Egy ideje pihenőpályán van, akárcsak ez a félredobott piszkozat.

Still szörnyű alcím.
Igazából nem vártam túl sokat. Valami vicces kis shoujo manga, erős Inuyasha-utánérzéssel, semmi több - ehelyett az egyik kedvencem lett, talán mert hasonló a humora, mint a Dengeki Daisy-é.

Lássuk csak, grafika: nem vagyok elájulva tőle, nekem néhol azért elcsúszott egy-két vonal... A fiúk kissé lányosak, bár ehhez hozzá lehet szokni és én amúgy is rettentően válogatós vagyok. Tetszetős mindenesetre, vannak igazán szépen kidolgozott képek.

Lazán kapcsolódó kis kalandokat láthatunk, amik főként Nanami fejlődését mutatják be, folyamatosan ismerjük meg őt, Tomoét és a számos másik szereplőt. Eleinte érdekes, poénos, majd kissé ellaposodik a történet, mivel a bajba-kerülés-aztán-megmentés című tánclépés ismétlődik újra és újra, de szerencsére ebbe Nanami is beleun úgy 30 fejezet után. Különben sem mindig annyira elveszett lányka, például a mostani arc révén megmutathatja, hogy össze tudja kapni magát, ha muszáj.

Tomoe, a cicafülű rókaszellem, hímnemű főszereplőnk nem éppen szent, ez túl hamar kiderül, mégis jól áll neki a hősszerep. Persze láttunk már fehér hajú félszellemet, akinek volt egy szép ember szerelme a középkori Japánban, majd a jelenben is talált egy nagyon hasonló lányt, akivel egyre közelebb kerülnek egymáshoz a srác minden tsundere vonása ellenére is... Ezen könnyen túl lehet lépni, bár nekem tényleg csak annyi közöm van az Inuyashához, hogy 10 évesen néztem Animaxon.

Amit még nem bírok magamban tartani: Ezt a "csókkal lehet familiárissá tenni" dolgot nem gondolom egészen értelmesnek, de azért meglesném hogy is volt ez Mikage és Tomoe között anno.

Kinek & hol

Jó humorú, mérsékelten nyálas shoujo manga, néhány komoly pillanattal és sok szeretni való szereplővel. Akinek tetszett a Dengeki Daisy, az adhat neki egy esélyt, de elvetemült Inuyasha fanok inkább hanyagolják.
Mangareaderen megtekinthető.