
Laura mit művel ilyenkor? Hát mindent, csak nem alszik.
Kezdjük is az elején: szeretem a hajnalt, a korán reggelt. Minden csendes, nyugodt, szépek a fények. Ellenben korán kelni utálok.
Még szerencse, hogy korán feküdni is.
Az alvási szokásaimba ne menjünk bele, bár vicces téma, mégis, a lényeg, hogy nem aludtam ma. Vagy tegnap. Hogymondod.
Ehelyett úgy döntöttem, elmegyek futni. Múlt héten eljátszottam már ugyanezt; lementem a nem mellesleg spooky sportpályára, felébresztettem egy barátném telefonon, futottam egy kört, pletykáltam egy sort a felébresztett barátnőnél és hazajöttem.
Most a futás és pletykálás rész kimaradt, de hasonló volt a helyzet. Szóval összekaptam magam, nem engedtem a megérzéseimnek, lementem a pályára, felébresztettem Kát, s míg vele beszéltem, megláttam valakit a pályán és lendületből visszafordultam.
Mert mint tudjuk, ez a logikus lépés.
A bejegyzés trackback címe:
https://pulykakeselyu.blog.hu/api/trackback/id/tr466387741
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.